Digitale Ausgabe

A’két szárazföld’ legmagasb oromcsúcsai,— az ó világban a’ Dhawalagiri (fehér hegy)’s a’ Jawahir, az újban a’ Sorata ’s Illimanimindeddig emberektől el nem érhetők voltak.A’ föld’ legmagasb elért pontja déli Ameriká-ban van a’ Chimborazo’ délkeleti oldalán. Ittaz utazók majd 18,500 lábat értek el, ugyanis1802ki juniusban 3016 ölet és 1831ki de-cemberben 3080 ölet a’ tenger’ tükre fölött.És így az andesi hegylánczon 2720 párisilábbal a’ Montblanc’ csúcsánál magasabban té-tettek légsulymérői vizsgálatok. A’ Mont-blanc’ magassága a’ Cordillerákéhoz képestolly csekély, hogy ez utóbbiakban sok igenjárt út is jóval magasabban fekszik, sőt Po-tosi nagy város’ magasb része csak 323 öl-lel fekszik alább a’ Montblanc’ fő csúcsá-nál. Szükségesnek tartám ezen szám adatokatelőre bocsátani, hogy a’ képzeletnek bizonyosösszehasonlítási pontokúl szolgáljanak. |Spaltenumbruch| Junius’ 22d. 1799 a’ teneriffai csucs’ tölt-sérében voltam. Három év mulva majdnemazon napon (jun. 23. 1802) 6700 lábbal maga-sabb ponthoz jutottam a’ Chimborazo’ ormán.Sokáig tartózkodván Quito’ magas sikján,melly a’ föld’ legcsodálatosb és festőibb tájé-ka, utnak eredénk, a’ loxai chinafás erdők fe-lé, az Amazonfolyam’ felső részének, nyu-gotra a’ híres szorostól (Poncho de Manseri-che) ’s a’ déli tenger perui partja’ hosszábanfekvő homok-sivatagon által Limába, hol nov.9. 1802 Mercurius’ átmenetelét akartuk vizs-gálni. Egy tajtkövekkel fedett síkon, hol (az1797, febr. 4diki iszonyú földrengés után) Rio-bamba új várost kezdék építeni, néhány na-pig éldeltük a’ Chimborazo’ harang és kúp-idomu csúcsának nézését. A’ legszebb időnkvolt, ’s ez igen kedvezett a’ trigonometriaiészrevételeknek. Egy nagy távcső’ segedel-mével pontosan megtekintők a’ hegy’ még1570 ölnyire eső hófödelét, ’s több kiemel-kedést vettünk észre, mellyek terméketlenfekete szalagként emelkedtek ki, a’ csúcs feléösszefutottak, reményt adva, hogy az örökhó’ hazájában szilárd alapúl szolgálandanaklábainknak. Riobamba Nuevából látható az

---

*) Kivonat Humboldt Sándornak még ki nem adottkéziratából, mellyet ő az „Edinburgh Philoso-phical Journal“ ban közlött.|Seitenumbruch| iszonyú ’s bogokra szakadozott Capac-Urcuhegy, melly a’ spanyoloktól El Altar nevetkapott ’s a’ benszülöttek’ állítása szerint haj-dan magasabb volt a’ Chimborazónál, de hir-telen összeomlott, miutan a’ vulkán több évigmunkás volt benne. Riobamba Nuevát nemkell a’ régi Riobambával felcserélni, mellyutolsó város az 1797 (4dik februári) nagy föld-indulás által egészen eltemettetett, ’s ekkornéhány percz alatt 43,000 ember vészett el. —A’ tápiai síkon voltunk, mellyről jun. 22dikéna’ Chimborazó felé indultunk, már is 8898lábbal a’ tenger’ tükre fölött. Lassanként e-melkedénk a’ hegy’ tövéig a’ Calpi nevű in-dus faluhoz, hol éjszakázni akaránk. A’ síkszegénydeden van benőve cactusokkal és schinus molle-vel, melly utolsó fa a’gyász-fűzhöz hasonlít. Ezerekből álló csíkosláma-csordák keresik itt sovány élelmöket. Igen közel Calpihoz, Licantól éjszaknyu-gotra, fekszik a’ meztelen magas síkon egykis elmagánzott halom, a’ fekete hegy, Yana Urcu, melly név nem a’ franczia aca-demiától adaték ugyan neki, de földismere-ti tekintetben figyelmet érdemel. A’ halomddny-ra fekszik a’ Chimborazótól, nem egé-szen 3 mérföldnyire ’s attól csak a’ lusiai ma-gas sik által van elválasztva. Ha benne nem a’Chimborazo’ oldal-kitörését akarjuk is megis-merni, a’ teke’ eredetét mégis földalatti erő-szaknak kell tulajdonítani, melly ezen hegyalatt évezredek óta hasztalanul iparkodott azelőtörésre. A’ Yana Urcu összefüggő magas-ságot képez a’ Raguangachi éjszaki halom-mal, lópatkó idomban; a’ hajlás keletre nyilt.Ezen patkó’ közepén van hihetőleg azon pont,mellyből a’ fekete salak kivetteték, mellymost itten szerte heverész. Egy töltsér-idomú120 lábnyi mély behorpadást is leltünk itt,mellynek közepében egy, a’ mélység’ szélétfel nem ütő halom áll. Yana Urcu hihetőlegaz öreg töltsér-szél’ déli tetőző pontját jegye-zi, melly legfölebb 400 lábra emelkedik Calpifölött. — A’ benszülöttek’ mondái ’s azon ó kéziratszerint, mellyet a’ licani kazike vagy apu birt,a’ Yana Urcu’ vulkános kitörése közvetlenűlköveté Inca Tupa Yupangui’ halálát ’s így a’15dik század’ közepére esik. A’ monda ígyszól: egy tüzgolyó, sőt csillag esett le az ég-ből ’s meggyújtá a’ hegyet. Hasonló mondákléteznek a’ mexikói törzsököknél is, mellyek |Seitenumbruch| az aërolithok hullását kapcsolatba hozzák a’vulkán-kitörésekkel. A’ Yana Urcu’ keleti oldalán, mintegy a’halom’ tövénél Lican felé egy kiálló sziklátmutattak a’ benszülöttek, mellyben bányame-netelhez hasonló nyilás van. Itt és 10 lábnyitávolságban, léghuzamtól kisért földalatti zajthallani. De a’ léghuzam gyengébb, minthogya’ zajt neki tulajdoníthatnánk. A’ zaj inkábbföldalatti folyótól származik, melly nagy mély-ségbe zuhanván le, levegő mozgást okoz. A’calpii lelkész, egy szerzetes, hasonló véle-ményben levén, a’ menetet tovább ásatá, desükeretlenűl, mert a’ szikla megtörhetlen ke-mény volt. Vizet szándékozott faluja’ számárakapni. A’ Chimborazo szörnyű hótömegeinekdaczára is olly kevés és csekély csermelye-ket bocsát le a’ sikmagasra, hogy akaratunk’ellenére is azon véleményre jutunk, hogy vi-zeinek nagyobb része belsejébe foly alá. Calpifaluban is nagy zörgés hallatszék az előtt egypinczételen házban. Az 1797ki nagy földindu-lás előtt délnyugotra a’ falutól egy csermelybuggyant ki, ’s az indusok’ nagy részétől a’ YanaUrcu alatt folyó víz’ egy részének tartaték.Azon földrengés óta ismét eltűnt ezen cser-mely. Az éjszakát Calpiban töltvén el, mellyaz én légsulymérői vizsgálataim szerint 9720lábbal fekszik a’ tenger fölött, 23dikán reg-gel a’ tulajdonképi felmászáshoz látánk a’Chimborazóra. A’ ddk. oldalról próbáltunkfelhágni a’ hegyre ’s a’ kalauzuló indusok,kik közűl azonban csak kevés jutott még va-laha az örök hó’ határaig fel, ezen pontnakadák az elsőséget. A’ Chimborazót nagy si-koktól körülvettnek találtuk, mellyek fokon-ként követék egymást. Az első fok 10200 ’sa’ másik 11,700 lábnyi magas, — ’s illy mó-don ezen fűvel benőtt síkok’ magasságamegegyez a’ Pyrenaeok legmagasb csúcsával(Nethou-nal) ’s a’ teneriffai Pic’ ormával. Ezensikok’ tökéletes horizontál fekvéséből köny-nyen okoskodhatni az itt hosszasan állt vízre.Az utas azt véli, hogy tó’ fenekét látja. A’schweitzi havasok’ hajladékain látni néhol illyegymásra fokonként következő apró sikságo-kat, mellyek, mint a’ havasi tavak’ kiürítettmedenczéi, keskeny, nyilt utakkal függenekegybe. A’ Chimborazo’ környéken lévő tágfűsikok, valamint az Andesek’ magasán levőtöbbiek is annyira egyhanguak, hogy a’ poly- |Seitenumbruch| vás füvek’ családja ritkán zavartatik itt megkétszékű növények által. Itt többnyire azonfenyér-vidékzet látható, melly éjszaki Ázsia’vadabb részein uralkodik. A’ Chimborazo’ vi-rányát általában kevesebbé találtuk gaz-dagnak mint a’ többi havas hegyekét Quitokörül. A’ sisguni magas siktól kezdve elég me-redeken kell emelkedni a’ Yana Coche kis ta-váig. Eddig öszvéren maradtam ’s csak néhaszállék le, növényeket gyűjteni. Yana Cochenem érdemli meg a’ tó nevet, mert alig 130lábnyi átmérős kerek medencze. Az ég egyreborultabb lön ’s a’ Chimborazo’ csúcsa csaknéhány pillanatnyira lön egyszerre látható.Mult éjjel sok hó esett; leszálltam. 13,500lábnyi magasra jutottunk. Bonpland az örökhó’ vonaláig lovagolt, azaz a’ Montblanc’ ma-gasságaig, melly hegy itt, e’ szélesség alatt(1° 27′) nem volna mindig hóval fedve. Itt hátrahagytuk a’ lovakat és öszvéreket. Száz ötven ölnyire a’ Yana Coche kö-rül végre csupasz sziklákat láttunk; addig a’fű minden geognosticai vizsgálatot megaka-dályoza. Nagy sziklafalak, részint idomtalanoszlopokra szaggatva, emelkedtek az örökhóból előre. Az oszlopok igen vékonyak ’s ta-lán 50—60 lábnyi magasak. Egy csoport ma-gán állott ’s árboczok’ és fatörzsökök’ képétmutatta. A’ meredek falak a’ hótájon általegy keskeny szikla-szegélyre vezettek, mellya’ tető felé vonult, ’s egyedűl ada menete-lünkre utat, mert a’ hó olly lágy volt, hogyféltünk rá lépni. Az ösvény egyre keskenyebb és merede-kebb lőn. A’ bennszülöttek 15,600 lábnyi ma-gason, egyen kivűl, mind elhagytak bennün-ket és sem kérés sem fenyegetés nem birhattaőket a’ tovább menetelre. Az indusok azt ál-líták, hogy a’ lélekzésbajokban inkább szen-vednek mint mi. Nagy erőlködés és tartósmunka után magasbra jutottunk, mint re-ménylhetők, minthogy egészen ködbe vol-tunk takarva. A’ sziklaszegély (spanyolul igenjól cuchilla = késhát-nak nevezve) néholcsak 8—10 ujnyi széles. Balról a’ mélységetnagy hó rejté el, jobbról borzadva nézénk egy800—1000 lábnyi mélységbe, mellyből függő-leges, csupasz sziklatömegek nyultak fel felé,hótakaró nélkűl. Mindig ezen oldalra hajlot-tunk, mert balról még borzasztóbbnak látszott |Seitenumbruch| a’ mélység. A’ magasbra hágás most bajo-sabb lett, mert a’ szikla egyre porhanyóbblőn ’s apró darabokra foszlott. Gyakran keze-inkkel kelle kapaszkodnunk. Most a’ tetőt egy pillanatig sem lehetemár látni ’s ez okból kétszeresen kiváncsiakvoltunk, meddig kellend még hágnunk. 17,300lábnyi magason valánk. Lassanként rosszulkezdénk lenni, ’s a’ hányni vágyással szédü-lés is állt be, melly a’ nehéz lélekzésnél isalkalmatlanabb lett. Egy San Juan városabelimesticz nem akart bennünket csupa jóságbólelhagyni. Erős földmíves volt, de nálunk töb-bet szenvedett. Ajka ’s ínyei vérzének, sze-mei is egészen véresek voltak. De e’ tüne-mények nem háborítottak bennünket, mivelmár az előtt magunk is tapasztaltuk. Az óspanyolok ezt hegyi kórnak nevezték ’sminden tekintetben igen hasonlít a’ tengerinyavalyához. Pichincha vulkánon egyszerre,előre ment vérzés nélkűl, olly erős gyomor-fájást és szédülést érezék, hogy kisérőim ön-tudásom nélkűl emeltek fel a’ földről. E’ tü-nemények különböznek a’ kor, test-alkat,bőrgyengédség’s a’ volt izom-erőltetés szerint. A’ köd egyszerre eloszlott, ámbár a’ le-vegő csendes maradt. Még egyszer ’s köz-vetlenűl előttünk ismertük meg a’ Chimborazo’kupolaképű csúcsát; a’ rá felhághatás’ remé-nye felvidorítá erőinket; a’ sziklaszegély is-mét szélesebb lőn, bátor léptekkel iparko-dánk előre, mikor hirtelen egy 400 lábnyimély és 50 láb széles mélység törekvésünk-nek győzhetlen akadályt vete elébe. Túl raj-ta azon irányban láttuk a’ sziklaszegélyt to-vább vonulni, de kétlem, fel visz-e egészena’ csúcsig. A’ mélységet nem lehetett meg-kerülni. Egy óra volt délután: 18,097 párisi lábmagasságra jutánk ’s ha La Condemines jólbecsülte a’ Chimborazo’ magasságát, még1224 lábnyira kellett volna emelkednünk, a’mi a’ római Péter-egyház’ magasságát há-romszor üti meg. Csak kevés ideig maradánke’ szomorú magányban, mivel csakhamar ködfogott körül. A’ Chimborazo’ tetejét nem lát-tuk immár, nem a’ körül fekvő havas hegye-ket, nem Quito’ magas sikjait. Mintegy elszi-getelt bennünket a’ köd-gomolyag. Csak né-hány kőmoh kísért bennünket az örök hó’ ha-tárán belülre. Bompland 15,000 láb magason |Seitenumbruch| egy lepkét fogott ’s 16,000 lábnál egy legyetlátott. Megjegyzendő, hogy a’ Chimborazónkondor-keselyűt nem láttunk. Az idő mindinkább beborulván, aláfelésiettünk, de nagyobb vigyázatra volt szüksé-günk mint a’ felmenetelnél. 17,400 lábnyi ma-gason erősen kezde jégesőzni; 20 perczczelaz örök hó’ alsó határa előtt havazott ’s ollyerősen, hogy a’ hó több ujnyi vastagon fe-küdt. Néhány perczczel 2 óra után azon helyrejutánk, hol öszvéreink állottak. Éjszakiabb uton mentünk Calpi falu feléParamo de Pungupalán által, melly fűvekbengazdag. Öt órakor a’ faluba értünk. Boussingault új próbát tőn a’ Chimborazo’megjárására dec. 16. 1831 angol barátjávalHull ezredessel, ki azután nem sokára Quito-ban meggyilkoltatott, — először Mocha ésChillapulluból, azután Arenalból, tehát a’ mi-énktől különböző úton. 64 öllel magasbrajutott mint én, azaz 3080 ölnyire. „Azonut — így szól — mellyet vállalatunk’ végefelé a’ havon keresztűl kellett törnünk, csaklassú előrehaladást engede. Jobbról szikláhoztámaszkodhattunk, de balról iszonyú volt a’mélység. Már is éreztük a’ vékony levegő’hatását ’s két három lépés után le kellett ül-nünk. De mindig hamar lábra álltunk. A’ hó,mellyen mentünk, puha volt ’s 3—4 ujnyi vas-tagon feküdt az igen sima ’s kemény jégen.Hágcsókat kellett vágnunk. Egy néger mentelőttünk, e’ munkát végezve, ki azonban e-rejét hamar kifogyasztá. Midőn mellette el-menék, őt a’ munkában fölváltani akarván,elcsúsztam, de szerencsémre Hull ’s a’ négerfeltartóztattak. Néhány perczig mind a’ hár-man a’ legnagyobb életveszedelemben csügg-tünk. Továbbad kedvezőbb lett a’ hó ’s ¾négyre a’ rég ohajtott sziklaszegélyen valánk,de a’ melly csak néhány lábnyi széles volt ésmérhetlen mélységtől körülözve. Itt meg kelleismernünk, hogy az előbbre hatás lehetetlen.Azon sziklaprisma előtt álltunk, mellynek hó-fedte felűlete a’ Chimborazo’ tulajdonképi or-mát képzé. Hogy az egész hegy’ topographiá-járól igazi képzeletünk legyen, egy iszonyú,hóval fedett sziklatömeget kell képzelnünk,mellyet minden oldalról támaszok látszanakemelni. Ez utolsók nem egyebek mint a’ veleösszefüggésben levő de az örökös hóból ki-emelkedő sziklaszegélyek!