Ket fölmeneteli proba a' Chimborazora. Kivonat Humboldt Sandornak meg ki nem adott keziratabol, mellyet o az "Edinburgh Philosophical Journal" ban közlött. A'ket szarazföld' legmagasb oromcsucsai, -- az o vilagban a' Dhawalagiri (feher hegy) 's a' Jawahir, az ujban a' Sorata 's Illimani mindeddig emberektol el nem erhetok voltak. A' föld' legmagasb elert pontja deli Amerikaban van a' Chimborazo' delkeleti oldalan. Itt az utazok majd 18,500 labat ertek el, ugyanis 1802ki juniusban 3016 ölet es 1831ki decemberben 3080 ölet a' tenger' tükre fölött. Es igy az andesi hegylanczon 2720 parisi labbal a' Montblanc' csucsanal magasabban tetettek legsulymeroi vizsgalatok. A' Montblanc' magassaga a' Cordillerakehoz kepest olly csekely, hogy ez utobbiakban sok igen jart ut is joval magasabban fekszik, sot Potosi nagy varos' magasb resze csak 323 öllel fekszik alabb a' Montblanc' fo csucsanal. Szüksegesnek tartam ezen szam adatokat elore bocsatani, hogy a' kepzeletnek bizonyos összehasonlitasi pontokul szolgaljanak. Junius' 22d. 1799 a' teneriffai csucs' töltsereben voltam. Harom ev mulva majdnem azon napon (jun. 23. 1802) 6700 labbal magasabb ponthoz jutottam a' Chimborazo' orman. Sokaig tartozkodvan Quito' magas sikjan, melly a' föld' legcsodalatosb es festoibb tajeka, utnak eredenk, a' loxai chinafas erdok fele, az Amazonfolyam' felso reszenek, nyugotra a' hires szorostol (Poncho de Manseriche) 's a' deli tenger perui partja' hosszaban fekvo homok-sivatagon altal Limaba, hol nov. 9. 1802 Mercurius' atmenetelet akartuk vizsgalni. Egy tajtkövekkel fedett sikon, hol (az 1797, febr. 4diki iszonyu földrenges utan) Riobamba uj varost kezdek epiteni, nehany napig eldeltük a' Chimborazo' harang es kupidomu csucsanak nezeset. A' legszebb idonk volt, 's ez igen kedvezett a' trigonometriai eszreveteleknek. Egy nagy tavcso' segedelmevel pontosan megtekintok a' hegy' meg 1570 ölnyire eso hofödelet, 's több kiemelkedest vettünk eszre, mellyek termeketlen fekete szalagkent emelkedtek ki, a' csucs fele összefutottak, remenyt adva, hogy az örök ho' hazajaban szilard alapul szolgalandanak labainknak. Riobamba Nuevabol lathato az iszonyu 's bogokra szakadozott Capac-Urcu hegy, melly a' spanyoloktol El Altar nevet kapott 's a' benszülöttek' allitasa szerint hajdan magasabb volt a' Chimborazonal, de hirtelen összeomlott, miutan a' vulkan több evig munkas volt benne. Riobamba Nuevat nem kell a' regi Riobambaval felcserelni, melly utolso varos az 1797 (4dik februari) nagy földindulas altal egeszen eltemettetett, 's ekkor nehany percz alatt 43,000 ember veszett el. -- A' tapiai sikon voltunk, mellyrol jun. 22diken a' Chimborazo fele indultunk, mar is 8898 labbal a' tenger' tükre fölött. Lassankent emelkedenk a' hegy' töveig a' Calpi nevu indus faluhoz, hol ejszakazni akarank. A' sik szegenydeden van benove cactusokkal es schinus molle-vel, melly utolso fa a' gyasz-fuzhöz hasonlit. Ezerekbol allo csikos lama-csordak keresik itt sovany elelmöket. Igen közel Calpihoz, Licantol ejszaknyugotra, fekszik a' meztelen magas sikon egy kis elmaganzott halom, a' fekete hegy, Yana Urcu, melly nev nem a' franczia academiatol adatek ugyan neki, de földismereti tekintetben figyelmet erdemel. A' halom ddny-ra fekszik a' Chimborazotol, nem egeszen 3 merföldnyire 's attol csak a' lusiai magas sik altal van elvalasztva. Ha benne nem a' Chimborazo' oldal-kitöreset akarjuk is megismerni, a' teke' eredetet megis földalatti eroszaknak kell tulajdonitani, melly ezen hegy alatt evezredek ota hasztalanul iparkodott az elotöresre. A' Yana Urcu összefüggo magassagot kepez a' Raguangachi ejszaki halommal, lopatko idomban; a' hajlas keletre nyilt. Ezen patko' közepen van hihetoleg azon pont, mellybol a' fekete salak kivettetek, melly most itten szerte heveresz. Egy töltser-idomu 120 labnyi mely behorpadast is leltünk itt, mellynek közepeben egy, a' melyseg' szelet fel nem üto halom all. Yana Urcu hihetoleg az öreg töltser-szel' deli tetozo pontjat jegyezi, melly legfölebb 400 labra emelkedik Calpi fölött. -- A' benszülöttek' mondai 's azon o kezirat szerint, mellyet a' licani kazike vagy apu birt, a' Yana Urcu' vulkanos kitörese közvetlenul követe Inca Tupa Yupangui' halalat 's igy a' 15dik szazad' közepere esik. A' monda igy szol: egy tüzgolyo, sot csillag esett le az egbol 's meggyujta a' hegyet. Hasonlo mondak leteznek a' mexikoi törzsököknel is, mellyek az aerolithok hullasat kapcsolatba hozzak a' vulkan-kitöresekkel. A' Yana Urcu' keleti oldalan, mintegy a' halom' tövenel Lican fele egy kiallo sziklat mutattak a' benszülöttek, mellyben banyamenetelhez hasonlo nyilas van. Itt es 10 labnyi tavolsagban, leghuzamtol kisert földalatti zajt hallani. De a' leghuzam gyengebb, minthogy a' zajt neki tulajdonithatnank. A' zaj inkabb földalatti folyotol szarmazik, melly nagy melysegbe zuhanvan le, levego mozgast okoz. A' calpii lelkesz, egy szerzetes, hasonlo velemenyben leven, a' menetet tovabb asata, de sükeretlenul, mert a' szikla megtörhetlen kemeny volt. Vizet szandekozott faluja' szamara kapni. A' Chimborazo szörnyu hotömegeinek daczara is olly keves es csekely csermelyeket bocsat le a' sikmagasra, hogy akaratunk' ellenere is azon velemenyre jutunk, hogy vizeinek nagyobb resze belsejebe foly ala. Calpi faluban is nagy zörges hallatszek az elott egy pinczetelen hazban. Az 1797ki nagy földindulas elott delnyugotra a' falutol egy csermely buggyant ki, 's az indusok' nagy reszetol a' Yana Urcu alatt folyo viz' egy reszenek tartatek. Azon földrenges ota ismet eltunt ezen csermely. Az ejszakat Calpiban töltven el, melly az en legsulymeroi vizsgalataim szerint 9720 labbal fekszik a' tenger fölött, 23dikan reggel a' tulajdonkepi felmaszashoz latank a' Chimborazora. A' ddk. oldalrol probaltunk felhagni a' hegyre 's a' kalauzulo indusok, kik közul azonban csak keves jutott meg valaha az örök ho' hataraig fel, ezen pontnak adak az elsoseget. A' Chimborazot nagy sikoktol körülvettnek talaltuk, mellyek fokonkent követek egymast. Az elso fok 10200 's a' masik 11,700 labnyi magas, -- 's illy modon ezen fuvel benott sikok' magassaga megegyez a' Pyrenaeok legmagasb csucsaval ( Nethou-nal ) 's a' teneriffai Pic' ormaval. Ezen sikok' tökeletes horizontal fekvesebol könynyen okoskodhatni az itt hosszasan allt vizre. Az utas azt veli, hogy to' feneket latja. A' schweitzi havasok' hajladekain latni nehol illy egymasra fokonkent következo apro siksagokat, mellyek, mint a' havasi tavak' kiüritett medenczei, keskeny, nyilt utakkal függenek egybe. A' Chimborazo' környeken levo tag fusikok, valamint az Andesek' magasan levo többiek is annyira egyhanguak, hogy a' polyvas füvek' csaladja ritkan zavartatik itt meg ketszeku növenyek altal. Itt többnyire azon fenyer-videkzet lathato, melly ejszaki Azsia' vadabb reszein uralkodik. A' Chimborazo' viranyat altalaban kevesebbe talaltuk gazdagnak mint a' többi havas hegyeket Quito körül. A' sisguni magas siktol kezdve eleg meredeken kell emelkedni a' Yana Coche kis tavaig. Eddig öszveren maradtam 's csak neha szallek le, növenyeket gyujteni. Yana Coche nem erdemli meg a' to nevet, mert alig 130 labnyi atmeros kerek medencze. Az eg egyre borultabb lön 's a' Chimborazo' csucsa csak nehany pillanatnyira lön egyszerre lathato. Mult ejjel sok ho esett; leszalltam. 13,500 labnyi magasra jutottunk. Bonpland az örök ho' vonalaig lovagolt, azaz a' Montblanc' magassagaig, melly hegy itt, e' szelesseg alatt (1° 27') nem volna mindig hoval fedve. Itt hatra hagytuk a' lovakat es öszvereket. Szaz ötven ölnyire a' Yana Coche körül vegre csupasz sziklakat lattunk; addig a' fu minden geognosticai vizsgalatot megakadalyoza. Nagy sziklafalak, reszint idomtalan oszlopokra szaggatva, emelkedtek az örök hobol elore. Az oszlopok igen vekonyak 's talan 50--60 labnyi magasak. Egy csoport magan allott 's arboczok' es fatörzsökök' kepet mutatta. A' meredek falak a' hotajon altal egy keskeny szikla-szegelyre vezettek, melly a' teto fele vonult, 's egyedul ada menetelünkre utat, mert a' ho olly lagy volt, hogy feltünk ra lepni. Az ösveny egyre keskenyebb es meredekebb lon. A' bennszülöttek 15,600 labnyi magason, egyen kivul, mind elhagytak bennünket es sem keres sem fenyegetes nem birhatta oket a' tovabb menetelre. Az indusok azt allitak, hogy a' lelekzesbajokban inkabb szenvednek mint mi. Nagy erolködes es tartos munka utan magasbra jutottunk, mint remenylhetok, minthogy egeszen ködbe voltunk takarva. A' sziklaszegely (spanyolul igen jol cuchilla = keshat-nak nevezve) nehol csak 8--10 ujnyi szeles. Balrol a' melyseget nagy ho rejte el, jobbrol borzadva nezenk egy 800--1000 labnyi melysegbe, mellybol függoleges, csupasz sziklatömegek nyultak fel fele, hotakaro nelkul. Mindig ezen oldalra hajlottunk, mert balrol meg borzasztobbnak latszott a' melyseg. A' magasbra hagas most bajosabb lett, mert a' szikla egyre porhanyobb lon 's apro darabokra foszlott. Gyakran kezeinkkel kelle kapaszkodnunk. Most a' tetot egy pillanatig sem lehete mar latni 's ez okbol ketszeresen kivancsiak voltunk, meddig kellend meg hagnunk. 17,300 labnyi magason valank. Lassankent rosszul kezdenk lenni, 's a' hanyni vagyassal szedüles is allt be, melly a' nehez lelekzesnel is alkalmatlanabb lett. Egy San Juan varosabeli mesticz nem akart bennünket csupa josagbol elhagyni. Eros földmives volt, de nalunk többet szenvedett. Ajka 's inyei verzenek, szemei is egeszen veresek voltak. De e' tünemenyek nem haboritottak bennünket, mivel mar az elott magunk is tapasztaltuk. Az o spanyolok ezt hegyi kornak neveztek 's minden tekintetben igen hasonlit a' tengeri nyavalyahoz. Pichincha vulkanon egyszerre, elore ment verzes nelkul, olly eros gyomorfajast es szedülest erezek, hogy kiseroim öntudasom nelkul emeltek fel a' földrol. E' tünemenyek különböznek a' kor, test-alkat, borgyengedseg's a' volt izom-eroltetes szerint. A' köd egyszerre eloszlott, ambar a' levego csendes maradt. Meg egyszer 's közvetlenul elottünk ismertük meg a' Chimborazo' kupolakepu csucsat; a' ra felhaghatas' remenye felvidorita eroinket; a' sziklaszegely ismet szelesebb lon, bator leptekkel iparkodank elore, mikor hirtelen egy 400 labnyi mely es 50 lab szeles melyseg törekvesünknek gyozhetlen akadalyt vete elebe. Tul rajta azon iranyban lattuk a' sziklaszegelyt tovabb vonulni, de ketlem, fel visz-e egeszen a' csucsig. A' melyseget nem lehetett megkerülni. Egy ora volt delutan: 18,097 parisi lab magassagra jutank 's ha La Condemines jol becsülte a' Chimborazo' magassagat, meg 1224 labnyira kellett volna emelkednünk, a' mi a' romai Peter-egyhaz' magassagat haromszor üti meg. Csak keves ideig maradank e' szomoru maganyban, mivel csakhamar köd fogott körül. A' Chimborazo' tetejet nem lattuk immar, nem a' körül fekvo havas hegyeket, nem Quito' magas sikjait. Mintegy elszigetelt bennünket a' köd-gomolyag. Csak nehany komoh kisert bennünket az örök ho' hataran belülre. Bompland 15,000 lab magason egy lepket fogott 's 16,000 labnal egy legyet latott. Megjegyzendo, hogy a' Chimborazon kondor-keselyut nem lattunk. Az ido mindinkabb beborulvan, alafele siettünk, de nagyobb vigyazatra volt szüksegünk mint a' felmenetelnel. 17,400 labnyi magason erosen kezde jegesozni; 20 perczczel az örök ho' also hatara elott havazott 's olly erosen, hogy a' ho több ujnyi vastagon feküdt. Nehany perczczel 2 ora utan azon helyre jutank, hol öszvereink allottak. Ejszakiabb uton mentünk Calpi falu fele Paramo de Pungupalan altal, melly fuvekben gazdag. Öt orakor a' faluba ertünk. Boussingault uj probat ton a' Chimborazo' megjarasara dec. 16. 1831 angol baratjaval Hull ezredessel, ki azutan nem sokara Quitoban meggyilkoltatott, -- eloször Mocha es Chillapullubol, azutan Arenalbol, tehat a' mienktol különbözo uton. 64 öllel magasbra jutott mint en, azaz 3080 ölnyire. "Azon ut -- igy szol -- mellyet vallalatunk' vege fele a' havon keresztul kellett törnünk, csak lassu elorehaladast engede. Jobbrol sziklahoz tamaszkodhattunk, de balrol iszonyu volt a' melyseg. Mar is ereztük a' vekony levego' hatasat 's ket harom lepes utan le kellett ülnünk. De mindig hamar labra alltunk. A' ho, mellyen mentünk, puha volt 's 3--4 ujnyi vastagon feküdt az igen sima 's kemeny jegen. Hagcsokat kellett vagnunk. Egy neger ment elottünk, e' munkat vegezve, ki azonban erejet hamar kifogyaszta. Midon mellette elmenek, ot a' munkaban fölvaltani akarvan, elcsusztam, de szerencsemre Hull 's a' neger feltartoztattak. Nehany perczig mind a' harman a' legnagyobb eletveszedelemben csüggtünk. Tovabbad kedvezobb lett a' ho 's 3/4 negyre a' reg ohajtott sziklaszegelyen valank, de a' melly csak nehany labnyi szeles volt es merhetlen melysegtol körülözve. Itt meg kelle ismernünk, hogy az elobbre hatas lehetetlen. Azon sziklaprisma elott alltunk, mellynek hofedte felulete a' Chimborazo' tulajdonkepi ormat kepze. Hogy az egesz hegy' topographiajarol igazi kepzeletünk legyen, egy iszonyu, hoval fedett sziklatömeget kell kepzelnünk, mellyet minden oldalrol tamaszok latszanak emelni. Ez utolsok nem egyebek mint a' vele összefüggesben levo de az örökös hobol kiemelkedo sziklaszegelyek!